Gyertyaláng az éjszakában
Gyertyaláng az éjszakában
Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2000
Kráter Műhely Egyesület, POLÍSZ, 2000

 


KOCSÁRDTÓL AZ OLAJFÁK HEGYÉIG
(A megváltás emberarca)
Kabán Annamária, Láng Gusztáv, Lisztóczky László és Mózes Huba tanulmánya Dsida Jenő Nagycsütörtök című verséről
Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2002
Kráter Műhely Egyesület, POLÍSZ, 2002

 

Pájer Antal: Szent lant
Pájer Antal: Szent lant
Válogatott versek
Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta:
Lisztóczky László
Pallas Kiadó, Gyöngyös - Dsida Jenő Baráti Kör, Eger
2001

Lírája az élet elevensége

Pájer Antal ébresztése
(Új Ember, 2003. I. 19.)


    Végre: ez a válogatott verseket tartalmazó kötet, a Szent Lant, emlékezetközelbe hozza azt a XIX. századi pap költőt, akiről Brisits Frigyes, a szerzetes-irodalomtörténész azt írja, hogy "a vallásos költészet megújítója volt. Petőfi tanítványa, ( ... ) a vallási líra igazi felnevelője, akit tanítványai, Tárkányi és Mindszenty Gedeon elhomályosítottak. Mint költő talán ő volt a legnagyobb ( ... ) , a vallási lírába meghozza az élet elevenségét, és megnyitja számára a közvetlen élményszerűség szabad forrását és teltségét."
    Fölösleges arról vitát folytatni, hogy pap és költő lehet-e igazán életlátó, a pap elnyomja-e a dalnokot, ha őszintén "ki akarja magából énekelni" érzéseit-élményeit. Egyháziasság és világiasság nem szorítja ki egymást, legfeljebb a hangnem más, hiszen az igazi tehetség nem tagadhatja meg önmagát. Hány remeklő világi költő, író van a modern időkben, aki életművének szellemében túltesz pap szerzőkön - gondoljunk csak Bernanosra vagy Paul Claudelre.
    Brisits Frigyes pontos észrevétele feloldása az aggálynak, ugyanakkor tudomásulvétele a hivatással járó kötöttségnek, amelynek mégis van feloldása. Pájer átélte a valóság és a kegyelem szakadatlan harcát. Így lett valóságosan költő tagja annak a csoportnak, amely Lisztóczky László irodalomtörténész elfogulatlanul érzékeny megfogalmazásával benne él "XX. Századi irodalmunk egyik jelentős vonulatában létjogosultságát, rangját visszamenőleg is hitelesítő tartományában." "Az Egerből útnak induló XIX. századi papköltők eredményeit fejlesztették tovább" Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László "a Nyugatmozgalmakéhoz közel egy szintre, világirodalmi magaslatra emelve a magyar katolikus szellemű lírát". Pájer és Mindszenty Gedeon lírájában nyomaiban tetten érhető a babitsi értelemben ismert katolicitás, ami sohasem jelent sekrestyeirodalmat, ha igazi alkotóról van szó; az irodalom és az irodalmi mű elsődleges értékismertetője a tehetség, ahogyan Rónay György írja; nem érdemleges tisztes középszerről szólni, ha valódi íróról, költőről beszélünk. Az irodalom a maga teljességében irodalom, s ha konzervatív értékméréssel élünk is, elmondhatjuk: a kisebb-nagyobb részletekből áll össze az egész. Valaki Sík Sándor líráját kritizálva alul mérte a költőt. Keresztury Dezső szellemesen válaszolt: ha valaki megírja a maga tíz nagy versét, már a magyar halhatatlanok panteonjába sorolható. Sík sándor több mint tíz nagy verset írt!
    És Pájer Antal is. 1814 - 1881 között élt (Jászapátiban halt meg), irodalmi irányzatokat ismert, ám verseiből sohasem hiányzik az őszinte emberi szó.
    Az egri papnevelőben emléktáblák őrzik egri pap költők és Petőfi nevét. Pájer Antal most kiadott kötete (Lisztóczky László válogatásában és tanulmányával), Kladiva Imre jászapáti kanonok plébános ajánlásával, a gyöngyösi Pallas Kiadó és az egri Dsida Jenő Baráti Kör kiadásában keresuztény eszmeiségű irodalmunk elveszni látszó múltjának egyik példás megelevenítése.


Tóth Sándor

Pájer Antal
Két ereklye

Egy kicsinke szalmaszálat adjatok csak
A jászolból, melyben Jézus született,
És a földi kínok első rohamától
Legelőször sírt az élő szeretet.

Egy porszemnyi kis fövenykét adjatok csak
A kősírból, melybe eltemették,
S hol feltámadt Megváltónk helyett a szent nők
A fehérbe öltözött angyalt lelék!

Ezt a két ereklyét adjátok nekem csak:
Azt, hogy egykor ráhajthassam a fejem;
S ezt, hogy egykor a mély sírgödörnek alján,
Mint oltárkő, ott nyugodjék énvelem.

S ha éjfélkor üt a lelkek bús órája:
Azt a szálat mécs gyanánt meggyújtom én,
Hogy fényénél ott is elimádkozhassam
E kis oltár mellett buzgó szentmisém.

 



POETA ANGELICUS
Írások Dsida Jenőről és költészetéről
Dsida Jenő Baráti Kör
Eger, 2003
Szerkesztette: Lisztóczky László,
lektorálta: Mózes Huba




[A teljes kiadvány itt elérhető .doc formátumban!!! (0,7 MB)]

 


A SORSVÁLLALÁS DRÁMÁJA
Kabán Annamária, Láng Gusztáv, Lisztóczky László és Mózes Huba tanulmánya
a Psalmus Hungaricusról
Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2004
Kráter Műhely Egyesület, POLÍSZ, 2004

[A teljes kiadvány itt elérhető .doc formátumban, (0,22 MB)]

 

A borítót Czímer Tamás tervezte
A könyv lektora: Fülep Lajos


A teljes kötet itt .pdf-ben elérhető...

 



A teljes kötet .pdf formátumban itt elérhető...

 

Lektorálta: Sas Péter
A teljes kötet itt elérhető .pdf formátumban... (4,4 MB!)

 

Megjelent 2008-ban
Lektorálta: Láng Gusztáv
A teljes kötet .pdf formátumban itt elérhető...



Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Lisztóczky László.
Pallas Kiadó, Gyöngyös - Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2009.

 


A teljes kötet .pdf formátumban itt elérhető...

 


A teljes kötet .pdf formátumban itt elérhető...


 

 

 

 

A DSIDA JENŐ BARÁTI KÖR TAGJAINAK MEGJELENT KÖNYVEIBŐL


A kiadás éve: 2007.


Megjelent 2009-ben


A megjelenés éve: 2010


A megjelenés éve: 2010, Ünnepi Könyvhét




Megjelent 2008-ban a jászapáti Római Katolikus Plébánia kiadásában
Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Lisztóczky László


Megjelent 2009-ben a jászapáti Városi Könyvtár kiadásában



Megjelent 2009-ben
A könyv egyik szerzője, Pintér Tamás néhány éve a Dsida Jenő Baráti Kör
nyári találkozóján kiállítást is rendezett a Doberdó-fennsíkon talált
hadtörténeti emlékekből

 

 

Főoldal
Dsida Jenő összes versei | Dsida Jenő műfordításai
| Fotók | Könyvek | Események | Hangzó anyagok | A Dsida Jenő Baráti Kör Kiadványai
E-mail